MINDEN A GESZTESI VÁRRÓL
Az 2026. évi rendkívüli aszály és annak lehetséges következményei a Gesztesi-medencében Aki az idei nyáron rendszeresen járta a Vértes erdeit, aligha kerülhette el a szárazság jeleit. A tartósan csapadékmentes időszakok, a rendkívüli hőség és a talaj fokozatos kiszáradása olyan körülményeket teremtettek, amelyek hatása messze túlterjed a növényzet időszakos vízhiányán. A jelenség különösen figyelemre méltó a […]
A GESZTESIEK KÜZDELME A MEGÉLHETÉSÉRT 1824-BEN 1824 nyarán Gesztes lakói kétségbeesett hangú kérvényben fordultak az Esterházy-uradalomhoz. A mindössze néhány száz lelket számláló község lakossága földet, rétet és legelőt kért, mert a falu szűk határa már nem biztosította megélhetésüket. Panaszaik egy olyan esztendőben fogalmazódtak meg, amikor a Dunántúlon rendkívüli tavaszi hideget és száraz nyarat jegyeztek fel. […]
A Vértes különböző korokban készült térképei fölé hajolva sorban tűnnek fel szemünk előtt a hegység különleges földrajzi nevei, melyek többségét mai szóhasználatunkban is megőriztük. A kevésbé ismertek közül a szelíd hangzású Holdvilág-árok, a büszke Gráciák bérce, a sötéten titokzatos Vadorzó mellett olyan megnevezéseket is találunk, melyek valószínűsíthetően a hegységben egykoron élő nagyragadozóhoz, a szürke farkashoz […]
1907 nyarán öt fiatal indult el Tatáról, hogy gyalog járja be a Vértest. A társaság egyik tagja a húszéves Dornyay Béla volt, aki egy évvel később a Tata-Tóvárosi Híradóban közölte útjuk történetét Kirándulás a Vértes-hegységbe címmel. Az út Bánhidáról Majkon és Oroszlányon át vezetett Vértesszentkereszthez, Gerencsérvárhoz és Mórra, majd Csókakő, Csákberény, Gánt és Kőhányáspuszta érintésével […]
A Gesztesi vár kora újkori történetéhez egy 1812 júliusában, Csákváron kelt jelentés szolgáltat figyelemre méltó adatokat. Szalay János „Alázatos Relatio” címmel fennmaradt beszámolója a vár kapujának közelében talált ezüstpénzekről és az előkerülésük nyomán elrendelt helyszíni vizsgálatról tudósít. Az irat a megtalálók nevét, a lelőhely hozzávetőleges meghatározását, továbbá néhány érme feliratát is megőrizte. A vár leletanyagának […]
(1598–1653) Adalékok a vár történetéhez külföldi levéltári források alapján Gesztes várának török kori történetét elsősorban a nagyobb hadjáratok eseményeiből, a vár ismert birtokosváltásaiból, illetve a magyarországi történeti irodalom elszórt adataiból ismerjük. A külföldi levéltárakban fennmaradt iratok azonban jóval árnyaltabb képet rajzolnak a Vértes erdőségei között emelkedő erősség életéről. Az itáliai, osztrák és magyarországi diplomáciai, illetve […]
A gesztesi vár kutatásának történetében érthető módon elsősorban az épület keletkezése, építési periódusai, királyi használata, késő középkori átépítései és végvári szerepe álltak az érdeklődés középpontjában. Kevesebb figyelmet kapott egy ennél prózaibb, a vár mindennapi működése szempontjából azonban alapvető kérdés: miként biztosították a várhegyen élők vízellátását? A kérdés jelentőségét különösen jól érzékeltetik a XX. századi adatok. […]
A magyar táj vízháztartásának változása az utóbbi években egyre feltűnőbb. A hosszabb száraz időszakok, az időszakos vízfolyások eltűnése és a források hozamának csökkenése ma már sok térségben közvetlenül érzékelhető. A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány filmjében Viszló Levente mutat rá arra, hogy a víz megtartása csak akkor lehet eredményes, ha a táj egészének működését is figyelembe […]
Gesztes első dokumentált ostroma Gesztes középkori várának történetében az 1494. esztendő különleges helyet foglal el. Ekkor találkozunk első ízben olyan, egykorú írott forrással, amely egyértelműen fegyveres cselekményről, a vár ostrommal történt elfoglalásáról tudósít. Az esemény körülményei sokáig csak töredékesen voltak ismertek, az utóbbi évtizedek kutatásai azonban lehetővé tették, hogy Gesztes bevételét egy jóval nagyobb politikai […]
Gesztes vára az oszmán korban A Gesztesi vár 16–17. századi történetéről sokáig elsősorban azt lehetett tudni, hogy a török háborúk során többször gazdát cserélt, majd katonai jelentőségét elveszítve lassan romlásnak indult. Az utóbbi évtizedek kutatásai, mindenekelőtt az oszmán zsoldjegyzékek feldolgozása, valamint a bécsi levéltárakban fennmaradt jelentések ennél jóval részletesebb képet rajzolnak. Ezekből már a várban […]